FEEDERMANIA bojlis botokkal 4. - Extreme Fishing

Sokan kérdezik tőlem, hogy vajon meddig érdemes pontyra horgászni, mi az a határ ameddig el lehet menni? A válaszom erre egyszerű: pontyra mindig érdemes horgászni, hiszen az évszakokhoz alkalmazkodva, jól megválasztott technikával, helyismerettel és némi rutinnal egész évben foghatóak. Következő kis történetemben egy igazán extrém pontyhorgászatot szeretnék nektek elmesélni, ami velem és Ádám Pisti barátommal esett meg. Így bevezetőként annyit elárulnék, hogy a 72 óra alatt volt minden. Köd, fagy, orkán szél, eső, havas eső, mosoly, könnyek, csak napfényt nem láttunk.

Didergős hajnalok

Tipikusan azaz időjárás fogadott minket így november végén, mikor már mi magunk is elgondolkoztunk rajta, hogy tényleg hülyék vagyunk, itt állunk a süvítő szélben a stégen, kapjuk arcba az ónos esőt, ahelyett hogy a szoba melegét élvezve feküdnénk és eszünkbe nem jutna szabad ég alá merészkedni. ...de mikor sorra vettük ki a szebbnél szebb kapitális pontyokat, azért ez a felvetésünk gyorsan elillant. No, de kezdjük a legelején a sztorit. Elég sokat beszélgettünk az előző, ohati pecánkról, hogy elég jól sikerült, de azért a lehűlő víz már megtette hatását, kihatott negatív irányba a halak kapókedvére. Erre felvetődött fejünkben, hogy mi lenne, ha november végén megpróbálnánk egy igazán extrém pecát Tokajban, úgyis most készülődnek a halak a télre, hátha sikerülni fognunk 1-1 szebb példányt, mielőtt mi is téli álomra szenderülünk. Ezúton szeretném megköszönni itt is Kovács Dávid tógazdának a lehetőséget. Mivel kicsit ismerem a tavat, elvállaltam, hogy az adott állás előtt megkeresem a jónak vélt pontokat. A tó rendelkezik mindenféle természetes táplálékkal amit a pontyok igényelnek, így sokakkal ellentétben én nem a kő kemény pályát kerestem, hanem a 4-5 centis lágyabb iszapot, amibe a kagylók, lárvák, egyéb élőlények tanyáznak, mivel az a tapasztalatom, hogy a nagy pontyok ezeken a területeken portyáznak. Miután kitapogattam a tutit, leraktam a dőlő bójákat távpontnak, kezdődött a beszerelés. Én hamarabb kezdtem meg a horgászatot mint barátom, mivel ő munkából érkezett, és némi csúszásban volt. A leghatékonyabb pontyhorgászati technikát használva most is, method kosarakat szereltem fel, melyekbe erő gumi volt beiktatva, hiszen a "bojlis" botok kicsit agresszívabbak mint a feederek, akármilyen szakavatott kezekben van a fárasztás, a lehető legminimálisabbra szeretem volna csökkenteni annak az esélyét, hogy a 12-es horog kipattanjon a böhöm nagy pontyok szájából. Csalinak 8mm-es változatban a Heaven pop up, 10mm-es változatban a Lemon Dream dumbell, gumikukorica, és 8mm-es aqua pellet teljesített szolgálatot nálunk, ezeket variálva csaliztunk.

Heaven pop-up, kibalanszírozva

Pellet szilikonkarikában

4 mm-es Feedermania Amino Halibut pellet bevetésre várva

Mire István megérkezett, én már túl voltam a bemelegítésen, 2-3 darab halat húztam 15-16 kilós súlykorlát között, szóval még el se kezdtük a túrát, én már el voltam ájulva, hogy ez igen, mi lesz itt... Gyorsan sztornóztam is a kis listámból a halat, itt van kedves barátom, mostantól ér a dolog. Pisti beszerelt, és mivel ő nem az a szégyenlős gyermek, 1 órán belül kiütött 2 db halat, egy 16+ és egy 18+-os tükrös személyében, melyeket két nagy kedvenc csalijának köszönhetett, a Heavennek és a Lemon Dreamnek.

16+ -os nyitó hal

18 feletti tükrös

Na erre már azt mondtam, hogy jó-jó, igaz hogy vendéglátóként udvariasnak kell lenni, de már én is vágytam egy jó füstölős kapásra. Szinte ahogy ezt megálmodtam, máris befütyült a jobbosom, és fáraszthattam én is a 16+-os pikkelyesemet.

Az 16kg feletti halam a horgászat során

Szépen szedegettük a működő technikával a halakat az éjjel, aztán a következő nappal gyengébbre sikeredet. Mindösszesen 4 db pontyot sikerült kivezényelni, akár mit csináltunk, nem akarták megenni a motyót, így hát volt idő egy remek babgulyás elkészítésére is, mely nagyon jól esett a hidegben. Ahogy megtörtént a fényváltás, megélénkült a víz, és ismét sorra kezdtek elsülni a botok, és ez volt az a pillanat, amikor elkezdődött a fesztivál, és még mi sem tudtuk ekkor, de életünk egyik legjobb pecája kerekedett ki. Sorra jöttek a szebbnél szebb 15-16-17 kilós halak, tudom, hogy hihetetlennek hangzik, főleg ha olvassák azok akik jártak a tavon, de még nyáron se nagyon volt ilyen ütemű a halfogás, mi rendesen olvadtunk elfele örömünkben, és kissé sokkot kapva , mivel mindenre számítottunk, csak erre nem, fárasztottunk egymás után.

Fényváltás utáni első hal

Aztán mivel már azt gondoltuk, ezt nem lehet tovább tetézni, épp egyik halamat raktuk vissza, Pisti kis mackójában baktatott vissza a meleg ház oltalmába, amint megfogta a kilincset, elfüstölt a középső pálcája. Szakszerű ráemelés után fél mosollyal tudatta, hogy megvan a következő vendég. Szépen jött rá a hal, meg is említette, hogy valószínűleg nem ez lesz a túra hala, majd mire kimondta, megcsillant a lámpa fényben a narancsos-sárgás ponty. Szinte egyszerre visítottunk fel, hogy "Te jóó ééég", itt a koi. A mérlegelés után 10,34kg-osnak bizonyult, ez barátom élete első koi pontya.

10,34kg-os Koi amely Feedermania 8mm Heaven-re csábult el

Érthető módon nagy volt az öröm, be is kaptunk gyorsan egy kis szabolcsi boldogság eszenciát, és már sokadjára mondtuk, ha innentől kezdve nem fogunk semmit, már királyok vagyunk. Lassan, de annál biztosabban kezdett világosodni, így rákészültünk az előző nap tanulságából kiindulva a pihenésre, mivel éjszaka aprítottunk. Legnagyobb örömünkre a halak keresztbe húzták ezt a számításunk, mert ott folytatták, ahol éjjel is, szedtük szépen a kopoltyús sport társakat.

Sokadik nagytestű pontyunk

Rengeteg pikkelyes töves érkezett, jóformán mindegy volt mit tettünk fel, csak a methodban a 4mm-es Amino Halibut pelletnek kellet lennie. Itt megjegyezném fél mondattal, hogy gyakori kérdés a pellet bekeverésének módja, erre én nem térnék ki részletesen, Peszeki Peti barátom egy részletes leírást publikált róla, ajánlom mindenki figyelmébe. Már azt tippelgettük, mikor sikerülne fogni egy szép tükröst, mivel ők jobban szedik magukra ilyenkor a dekákat, hát ha beesne egy igazi kismalac. Erre Pisti következő hala tükrös volt, igaz nem a legnagyobb, de annál szebb.

Gyönyörű tükrösök élnek a tóban

Tettük-vettük továbbra is a végszerelékeket, fogtunk mi már mindent, de egy valami nagyon hiányzott, amiért titkon jöttünk, hogy november végén egy igazi 20+-os halat tudjunk kamera elé tartani. Nem sokkal elmúlt dél, mikor a középső botomon komótos kapás jelentkezett. Akasztás után éreztem, hogy nem lesz rossz, nem rázza a fejét, mintha egy élő tuskó ette volna meg a csalit, lomha mozgással tartott jobbra. Bő 10 perc után pillantottuk meg, a kristály tiszta vízben gyönyörű látvány volt, én első ránézésre 18kg körülinek tippeltem. Megtörtént a merítés, azt István közölte, közelebb lehet a húszhoz mint a tizenöthöz. Bölcsőbe fektetve szemügyre vettem, púpos széles hát, csüngő has, borjú fej, tudtam, ez 20 feletti...Kitáráztuk a mérleget, és vártuk hogy kiderüljön az igazság. A mázsa kerek 20,50kg-ot jelzett felénk, nekem kisebb öröm könnyek csordultak szemem sarkából, hogy ez az, megvan, sikerült. Jó néhány kép elkészítése után búcsút intettünk a nagyfiúnak, remélem, nemsokára újra találkozunk.

Nagy volt az örömöm

Megérdemelte, hogy vízig kísérjem

A túra hala, 20.50kg

Igazából, már semmi más nem lehetett a célunk ezek után, mint hogy hátha sikerülne megfognunk a tó sztár halát, aki Foltos névre hallgat. Nem borzolom a kedélyeket, sajnos ő nem került elő, gondolom egy következő íráshoz szeretne témát biztosítani. Még mindig folyamatosan jöttek a halak, éjszaka se volt megállás, igyekeztünk kapások között hunyni valamennyit, aztán ez a legtöbbször nem sikerült, mert jöttek a halak, mintha a futószalagon szállították volna őket.

Harmadik este is jöttek szépen

Nem volt alvás

Elérkezett túránk utolsó napja, orkán szélre, eső-havas eső-ónos eső keverékére ébredtünk. Kicsit vissza is fogtuk az aktivitásunk, nem volt épp túl kellemes kijárkálni fárasztani, kapaszkodni kellett a botokba rendesen, hogy el ne fújja a kezünkből, így ritkábban is mentünk ki frissíteni, mint ahogy kellett volna. A halakat nem különösebben érdekelte a cudar idő, ők ettek ettek és csak ettek. Következő napokban érkeznek az igazi téli hidegek, gondolom ezt megérezvén még egy utolsó nagy rohamba kezdtek, és mi jókor voltunk jó helyen.

Jöttek a halak szépen

Be kellet öltözni jól, hideg van

Már lassan delet ütött az óra, gondoltam, idő szerű lesz frissíteni egyet, már két órája nem volt kapás. Kinéztem az ablakon a stégre, aztán igazából fel se fogtam az elém tárulkozó látványt, csak felvisítottam hogy leltár hiány van...Pistike padja nincs meg a stégen...Ahogy ezt kimondtam, kikerekedtek a boci szemek, és ész nélkül rohantunk ki, hogy mi van itt... A 60-70 centis tarajos hullámok verték a partot, mi semmit nem láttunk, azonnal bele ugrottam a melles csizmába, hogy mentsük a menthetőt. A stég lábánál körülbelül 170 centis vízmélység van, én a magam 185 centijével csak kapaszkodtam a fába mint valami hajótörött, elég erotikusan be is csapott a jéghideg víz a melles csizmámban, és férfiasan bevallva nem nagyon esett jól az efféle huncutság, rendesen elkezdett szúrni a fagy, az ajkaim ropogtak mint a géppuska, de megmentettük a motyót. Kisebb károkkal megúsztuk a történetet, és hát ugye melyik az a háború ahol nincs veszteség. Én gyorsan rohantam be a házba, levetetettem a vizes ruhát, ott álltam a terület közepén ahogy a jó isten megteremtett, addig Pisti elkezdte rendezni a sorokat. Veszi ki a víz alatt kb 30 percet eltöltött cuccát, és látom, hogy igen csak hajlik a pálca...Kiszóltam, hogy csak nem? Ő vissza bólintott, hogy csak de... (utólag vissza nézve a kamera felvételeket, a hal behúzta a padot a vízbe, így még egy okosságra derült fény, jó az a nyelető fék, ha használják is...) Gyorsan törölköztem míg tartott a fárasztás, aztán felfrissülve időben vissza is értem a tett helyszínére. Megmerítettem a halat, amin ismét kikerekedett a szemünk. Hibátlan töves feküdt előttünk, aminek nevet is adtunk, Tolvaj névre lett keresztelve. Tolvaj mérlegelés után 18,80kg-osnak bizonyult, ami István legnagyobb hala lett a túrán.

Pisti legnagyobbja, Tolvaj, 18,80kg-os

Ezután még egy frissítés történt, menetrend szerűen elfüstöltek a botok, és itt be is fejeztük. Elég volt ennyi izgalom, a csúcson kell abba hagyni, ekkora mázlink lehetséges hogy ebben az életben egyszer adatik meg, ne legyünk telhetetlenek. A 72 óra alatt közel 40 db pontyot sikerült megfogunk, köszönhetően a taktikus, ésszel történő pecának, a Feedermania termékeknek. Átlag súlyunk közel 16kg-os lett, és a végeredménye 680-700 kiló közé tehető. Én úgy gondolom, ez az eredmény még nyáron is helytálló, nem hogy november végén. Valószínűleg ez az írás után is megint rám verik majd a vizes rongyot, hogy "akváriumból könnyű", akkor "neked könnyű, itt élsz a tavon" és hasonló jó indulatú kommentek, melyeket nem fogok figyelembe venni, hiszen mindenki előtt adott a lehetőség, és az már nem rajtam múlik, hogy nem élnek vele, illetve nem gondolkoznak azon, hogy lehetne minél több kapást elérni. Ebben az utolsó szezonban ez az utolsó cikkem, jövőre még intenzívebben írok, még több helyszínt és technikát próbálok bemutatni. A 2018-as újdonságok is előtérbe kerülnek és remélem, egyre többen olvassátok kalandjaimat, minden építő kritikát szívesen fogadok, és hasonló nagyszerű eredményt kívánok minden sport társnak. Ha már nem találkoznánk, Boldog Karácsonyt, és rengeteg halat az új évre!! Köszönöm hogy elolvastad írásomat!

Írta: Szilágyi Tomi

Közzétette: Palócz Richárd

#feedermania #bojlisbotokkal